2013.05.07 20:58
Hagyományteremtő szándékkal szervezte meg Tönkő Gábor 2013. május 5-6. között az első jollés edzőtábort Siófokon. A résztvevők Pomucz Tamás Európa bajnok, sokszoros magyar bajnok vitorlázótól kaphattak tanácsokat a hajók vezetéséhez, illetve a versenyeken való sikeresebb szerepléshez. A jelentkezőknek lehetőségük volt akár saját hajó nélküli legénységként, vagy hajót bérelve nekivágni a feladatoknak.
Mindkét napon igen kellemes, 2-4 Beaufort erősségű észak-keleties szél fújt, amely ideális lehetőséget nyújtott a gyakorláshoz. Az első napon öt T-Jolle (Csilige, Orion, Sagittarius, Szélhámos, Szélkiáltó) egy 15-ös Jolle (Yorick) és egy Hunter 22-es (Kekec) futott ki - rövid elméleti előkészítés után - kevéssel 9 óra után a pályára. Tamás "optimistes gyakorló" méretű, háromszög pályát tűzött ki, 3 perces rajtok után igen csak megdolgoztatva a résztvevő hajók legénységét. A T-Jollék domináltak, a 15-ös hősiesen küzdött, a Hunter 22-es meg - úgy mondanám - ott volt valahol a környéken.
Fontos szerepet kapott a rajt előtti-, és alatti helyezkedés, az időzítés, és az összehangolt fordulók. A kicsi pálya miatt mintegy 10-12 futamot teljesített a mezőny, váltakozó sikerrel, szinte mindegyik egység volt első és utolsó is. Ugyanakkor Tamás hangsúlyozta, hogy itt a legénység minden egyes tagjának az egyéni feladatainak begyakorlása volt a cél és nem a helyezés - de ki tudja kivonni magát ilyenkor a versenyláz alól?
Délután fél kettő körül, egy hosszabb cirkáló szakaszt kért a mezőnytől az instruktor az Aranypartig, majd innen kellett zárásként Széplakra visszajutni - immár akár spinakkerrel. Erre csak a Sagittarius fellelkesült vitorlázói vállalkoztak, bár ez sem mentette meg őket az utolsó előtti helyezéstől ezen a távon... A széplaki kikötőben ezt követően, Pomucz Tamás a megfelelően rögzített Szélhámos fedélzetén tartott spinakker kezelési bemutatót a hallgatóknak. A kellően elfáradt társulat ezek után jó étvággyal fogyasztotta a Xerxész sporttársunk által főzött pörköltet.
Másnap, hétfőn ugyan néhány egység kissé átalakult a munkanap miatt, ám ekkor is nagy lendülettel futott ki az öt T-jolle. Pár gyakorló kör után következhetett a várva-várt spinakkerezés is, a perdüléssel - vagyis minden manővert gyakorolhattunk állandó szakmai segítség mellett, amit egy versenyzőnek elvileg tudnia kell. Nyilván egy kétnapos tréningtől még nem lesz világverő bajnok senkiből, de nagyon hasznos dolgokat tanulhattak meg azok, akik felnőttként ültek be egy vitorláshajóba és kezdtek versenyezni - a maguk és társaik örömére - edzői segítség nélkül. De azoknak is hasznos volt frissíteniük a tudásukat, akik már eddig is rendszeresen versenyeztek - hiszen a gyakorlat teszi a mestert!
